Péntek délután még grandiózus terveink vannak: brunch, piacozás, edzés, barátnős találkozó, rendrakás, sorozat, kirándulás, „csak gyorsan” néhány elintéznivaló, és persze pihenés is, valahová a lista végére szorítva. Aztán vasárnap este ott ülünk a kanapén, fáradtabban, mint pénteken, és nem értjük, hová tűnt a hétvége. Nem véletlen, hogy egyre többen vágynak lassabb, csendesebb, kevésbé túltervezett hétvégékre. Miért vágyunk egyre jobban a lassabb hétvégékre?