Van az a növény, amelyik nem kiabál, nem hisztizik, nem követel napi háromszori körbejárást, mégis úgy odateszi magát a kertben, mintha legalábbis ő lenne a májusi virágágyás kulturális attaséja. A hegyi imola, ismertebb nevén hegyi búzavirág, pontosan ilyen. Kék, rojtos, kissé bohém, méhcsalogató, és közben annyira strapabíró, hogy sok kényesebb dísznövény csak zavartan nézné a kert végéből.