Van a füstölt halnak egy olyan illata, ami megállítja az embert a kert közepén. Az almafa lágy, édeskés füstje, a pisztráng rózsaszín, selymes húsa, a bőr alatt megbújó vékony zsírréteg, ami olvadósra dolgozza magát a lassú hőben. Ez nem kapkodós vacsora, ez egy nyugodt délelőtt a füstölő mellett. A sós pác előkészíti a halat, a füst pedig megadja neki azt a mélységet, amitől napokig kívánod. Türelem kell hozzá, semmi más, és cserébe egy olyan falatot kapsz, ami önmagában is megállja a helyét.