Menekültem, miként Jónás Küldetésem tagadva, S voltam Júdás, árulóként Üdvösségem feladva, Máskor Tamás, hitetlenből Bizonyossá levő én, S ifjú János, ott pihenve Énuramnak kebelén. S most mi lennék? Én se tudom, Oly sok szerep lakik benn, Lelkemben és köröttem is Minden olyan képlékeny, Az is, rólad mit képzelek, Mennyit hiszek abból el, És cserébe, kételyemért Lelked mégis [...] Read More... Kerepesi Igor: Párbeszédek 11 – Mégis