Miért romantizáljuk még mindig az érzelmileg elérhetetlen férfiakat?

Nem ír vissza órákig, ritkán mondja ki, mit érez, egyik nap nagyon közel enged, másnap meg mintha semmi nem történt volna. Kívülről nézve ez nem tűnik különösebben vonzó felállásnak, mégis elképesztően könnyű beleragadni. Sőt, sokszor pont az ilyen férfit érezzük izgalmasabbnak annál, aki egyszerűen jelen van, keres, kommunikál és egyértelműen akar minket. De miért lett ennyire romantikus az, ami valójában sokszor csak bizonytalanságot okoz?