Van a nyárnak egy íze, amit semmi más nem ad vissza: a parázs fölött megsült kukorica édes, füstös illata. A csuhéban hagyott cső a grill melegében megpárolódik, a szemek megduzzadnak és felfénylenek, a héj széle pedig szépen megpörkölődik. Amikor lehúzod róla a csuhét, gőz csap fel, és ott van előtted a tökéletes, sárgán csillogó cső. Egy kis olvasztott vaj, egy csipet só, és máris a nyár legegyszerűbb, mégis legcsábítóbb köretét teszed az asztalra.