A Hungarikon-gyűjteményben több lapát is szerepel. Kovács Katié, Storcz Botondé, Wichmann Tamásé, a legbecsesebb azonban – elnézést kérve a kajak- és kenukirályoktól – egy vasból készült, alig harminccentis, leginkább Poszeidón szigonyára emlékeztető rozsdamentes kemencelapát Zsolnay Vilmos hagyatékából. Köszönet érte az ükunokának, a kiváló memóriájú és hasonló mesélő kedvű hagyományőrzőnek, Mattyasovszky Zsolnay Zsófiának. A családi emlékek között található még kalaptű és zsabó, puskagolyóval átlőtt lópokróc, tervezőceruza és eozinmázas lapocskák, melyeknek fényét éppúgy megcsodálhatjuk polgári otthonok becsben tartott vitrinjeiben, mint Lechner Ödön, Steindl Imre vagy Schulek Frigyes épületein, kiváltképp naplementekor.