Vajon az adat az új arany, vagy csak egy újabb díszítőelem a festővásznon? Barabási Albert-László a hálózatelmélet világhírű kutatójaként érkezett meg a Műcsarnokba, hogy tudományos grafikonjait nagyapja festőhengerével avassa művészetté a Dataizmus című kiállításon. Míg a látogatók a Twitter-álhírek neonfényű hálózataiban és a személyi számok aranyfüstös absztrakcióiban merülnek el, adódik a kézenfekvő kérdés: mennyiben számít kortárs képzőművészeti reflexiónak mindez, és hol ér véget a tudománynépszerűsítés, hogy átadja helyét az autonóm esztétikának?