Az életminőségünket gyakran a produktivitással, a sebességgel és a folyamatos cselekvéssel azonosítjuk. Azt tanultuk, hogy aki megáll, az lemarad. Azonban a valódi mesterfokú életvezetés nem a szünetmentes vágtáról szól, hanem valami sokkal kifinomultabbról: a ritmusról. Ahogy a zenében a csend ad értelmet a hangnak, úgy az emberi sorsban is a várakozás ad súlyt a lépésnek.