Gyerekhősök, belső számvetések, morális zsákutcák és túlélési történetek - ezekről lesz most szó – a grundtól a Hargitáig, a Senki szigetétől egy stockholmi kórteremig. Ezek a könyvek nem szorulnak mentegetésre: olvassák őket száz éve, újranyomják, újraértelmezik, vitatják. Többségük iskolai olvasmány, mégis ritka kivételek: azok közé a kötelezők közé tartoznak, amelyeket a diákok szeretettel és kíváncsisággal forgatnak. De mi a helyzet a felnőttekkel? Az újraolvasás most nem nosztalgia, sokkal inkább ellenőrzés: működnek-e még ezek a szövegek? Spoiler: igen, működnek.