Mindannyian ismerjük azt a belső, halk morajt, amely azt suttogja: „Majd ha...” Majd ha megérkezik a nagy ő, majd ha stabilabb lesz a gazdasági helyzet, majd ha eljön a megfelelő pillanat, vagy ha a másik végre megváltozik. Hajlamosak vagyunk szentélyt építeni a holnapnak, miközben a mát csupán egy kényelmetlen váróteremnek tekintjük.