Jelenleg a magyar nyugdíjak degresszívek, ami azt jelenti, hogy a magasabb keresetek nyugdíjalapba beszámítandó összegét korlátozzák a nyugdíjszámításban. Adott szolgálati idő és korhatár esetén az úgynevezett degresszált nyugdíjalap egy bizonyos küszöb fölött már csak részben növekszik a degresszió előtti nyugdíjalappal. A rendszer degressziója erősödik, mert a degressziós küszöb reálértéke az infláció miatt gyorsan csökken, miközben a degressziós együttható változatlan. Ez elvileg hibás módszer, helyette vázolok egy-egy alternatívát: az egyikben a küszöb reálértékben változatlan, de a degressziós együttható lassan csökken; a másikban a küszöb nettó keresethez viszonyított relatív értéke változatlan, és a degressziós együttható gyorsabban csökken. Ebben a cikkben a három módszer hatását szembesítem egymással.