Az utóbbi években a magyar gazdaság növekedése megtorpant, melynek egyik legfőbb okaként a külpiaci helyzet romlását, különösen a német gazdaság versenyképességi problémáit jelölik meg. Arról viszont már kevesebb szó esik, hogy egyrészt milyen folyamatok és gazdaságpolitikai döntések vezettek az erős német függőség kialakulásához, másrészt pedig a régiós országok esetében is megfigyelhető-e ez a probléma, vagy egyedi, magyar specifikus tényezőről van szó. Ebben a cikkben erre a két aspektusra fókuszálva mutatom be ezt a problémakört.