Az ember szeret úgy gondolni magára, mint megfigyelőre. Kimegy az erdőbe, távcsövet visz, kameracsapdát állít, nyomokat keres, és elégedetten megállapítja: „Láttam egy őzet.” Közben az őz valószínűleg már húsz perccel korábban megállapította: „Láttam egy embert, piros kabátban, túl hangos cipzárral.” A vadállatok nem díszletek a kirándulásainkhoz. Észlelnek bennünket, reagálnak ránk, és sokszor megváltoztatják a mozgásukat, […]