A tanulmány célja a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 33/A. §-a szerinti vagyoni biztosítékkal kapcsolatos joggyakorlat kritikai bemutatása. A jogintézménnyel a törvényhozó vélhetően az eleve elhibázottnak tűnő kétlépcsős perlés hátrányait kívánta kompenzálni, de a biztosíték az adott konstrukcióban nem növeli a felszámolási vagyont, és a hitelezők gyors kielégítését sem szolgálja.