A Csákvár felé vezető műút mellett, az egykori repülőtér beton futópályáján állva látni lehetett a Vértes hegyvonulatát. Én azon kevesek között vagyok, akik még légijárművel – egy kétszemélyes ultrakönnyű Kolibrivel – utasként felszállhattam a betonról, ami már akkor, a kilencvenes években is töredezett, rossz állapotú volt. Mára azonban már nincs semmi reptérre emlékeztető a helyszínen, a természet lassan, de biztosan visszahódítja a területet.