Káros gondolatok Kulcsár Péter 2025. 01. 13., h - 19:14 Néha a közösségi oldalakon felbukkannak olyan idézetek, amelyek egyértelmű torzítások, mert leegyszerűsítenek összetett folyamatokat. Legutóbb azt olvastam, hogy az a fontos, ki miként bánik velünk, és épp ezért az alapján kellene embereket magunk köré gyűjteni, hogy azok hogyan viszonyulnak hozzánk. Ez milyen kis cuki, nem? Vagyis: amíg velem kedves, odaadó, figyelmes, türelmes, bőkezű valaki, addig jöhet, maradhat, amint viszont változik, mert – tegyük fel – én okoztam fájdalmat neki, és emiatt nehéz neki hozzám kapcsolódnia, már nem elég jó, és ki kell tenni az életünkből. Akkor is sipirc, húzzon el a másik, ha épp nehéz időszaka van, és nem tud a tenyerén hordani, mert önmagát sem tudja megtartani. Ha nem tud időt szánni ránk, és akkor sincs már helye az életünkben, ha más a szeretetnyelve, ha megváltoztak az igényei, akkor is, csak azt kellene figyelembe venni, hogy jól vagy rosszul bánik velünk, és húzni kell egy határvon...