Ha holnaptól tíz százalékot erősödne a forint, akkor a legtöbb magyar valószínűleg örülne. Olcsóbb lenne a benzin, a külföldi utazás és számos importtermék. A gazdaságpolitikusok azonban gyakran egészen másképp gondolkodnak. Az IMF 120 országot felölelő, negyedszázados adatbázisának elemzése szerint a jegybanki devizapiaci beavatkozások éves nettó egyenlegeinek közel kétharmada nem az erősítés, hanem a gyengítés irányába mutat. Miért lehet vonzóbb a döntéshozóknak a gyengébb fizetőeszköz, és vajon ki nyer, illetve ki fizeti meg ennek az árát?