Klinikai tapasztalatokban, segítői beszámolókban és nemzetközi kutatásokban egyaránt visszatérő megállapítás, hogy a hozzátartozói érintettség nem pusztán kísérőjelensége a függőségnek, hanem önálló működési mintázatokkal leírható állapot. Miben ragadható meg a társfüggőség dinamikája, hogyan öröklődnek a megküzdési sémák a családi rendszerekben, és hol húzódik a segítség és a fenntartás közti határ?