Azt mondjuk a gyerekünknek, legyen elfogadó. De mit lát tőlünk, amikor a boltban valaki „más”? Amikor ösztönösen fintorgunk, vagy azt suttogjuk: „pszt, ne bámuld”? Az elfogadásról és empátiáról sokat beszélünk, de keveset teszünk érte. A szavak szépek, a tettek viszont gyakran elmaradnak – pedig a gyerekeink azt tanulják, amit tőlünk látnak, nem azt, amit hallanak.