Az 1930-as években a Magyar Női Szemle – A szellemi pályán működő nők lapja egy ironikus publicisztikában (mely a „Kékharisnyák” címet viseli) görbe tükröt tartott a korabeli munkahelyi viszonyok elé. A férfiklub jellegű intézményi értekezleten a férfiak egymással tegeződnek, jóbarátokként veregetik vállba egymást, az egyetlen nővel viszont kínosan távolságot tartanak. Többen egyszerűen levegőnek nézik, a vezérigazgató is