A jogalkotó többek között a pihenőnapra, illetve pihenőidőre elrendelt rendkívüli munkavégzésért járó magasabb mértékű bérpótlék megállapításával gondoskodott róla, hogy a pihenés lehetőségének megvonásáért a munkáltató a munkavállalót szükségképpen kompenzálja. Lehetőséget biztosított ugyanakkor arra is, hogy a munkavállaló regenerálódását a munkáltató másik pihenőnap, illetve megfelelő heti pihenőidő kiadásával biztosítsa, ebben az esetben a kötelezően fizetendő bérpótlék mértéke csökken. A munkáltató tehát látszólag szabadon dönthet arról, inkább fizet többet vagy inkább máskor mond le a munkavállaló jelenlétéről, érdemes azonban tudni, a kompenzáló pihenőidő kiadása nem mindig valós opció.