Ahány mobil, annyiféle akku és töltő, ahány kamera, annyiféle objektívbajonett, miért éppen járműiparban lennének egységesek a szerszámok? Volt korszak, amikor két villáskulccsal meg lehetett szerelni bringát, motort, autót. Aztán a múlt században bővült a készlet: a repülőktől átszálltak a közúti járművekbe a spéci tokba illeszkedő szerszámkészletek. A praktikusság mellett ennek biztonsági funkciója is volt, mert így a munka befejezése után a szerelő áttekinthette a dugókulcsokat, imbuszokat és meggyőződhetett arról, hogy nem maradt-e valamelyik a hajtóműben. A repülős megoldást továbbfejlesztették az autóiparban, több gyártó márkaspecifikus szerszámokat dolgozott ki, ezzel a trükkel is magához láncolva ügyfeleket, szervizeket. Szóval kikényszerítették a hűséget, amit többek között azzal is elértek, hogy különböztek a brit, francia és német autók csavarjai, meg az azokhoz használható szerszámok. Pedig a történet őskori, hiszen az ék és a kerék mellett a csavar a legrégebbi egyszerű...