A színházi nevelési előadás talán nem mindenki számára ismerős fogalom. Olyan színházi együttlét, ahol a nézők jellemzően résztvevőkké válnak: kérdezhetnek, döntéseket hozhatnak, beléphetnek egy-egy helyzetbe, és a jelenetek közös vizsgálatán keresztül gondolkodhatnak társadalmi, erkölcsi vagy személyes problémákról. Az előadás célja ezért nem egy előre megfogalmazott tanulság átadása, hanem olyan helyzetek létrehozása, amelyekben a résztvevők egymástól és saját élményeikből is tanulhatnak. De milyen szöveg működik egy olyan előadásban, amelynek alakulásába a közönség is beleszól? Drámából, prózából vagy improvizációból érdemes kiindulni? Lehet-e irodalmi értéke egy ilyen szövegnek? Meszlényi-Bodnár Zoltán rendező, színész-drámatanárral arról beszélgettünk, hogyan születik, változik és olykor „romlik” a szöveg a színházi nevelési előadásokban.