Az időn kívül: Nagy Hajnal Csilla verseskötetéről Havran Kati 2026. 07. 02., cs - 11:25 Nagy Hajnal Csilla negyedik verseskötete olyan lírai teret hoz létre, amelyben elmosódnak a határok jelen és múlt, emlékezet és álom, valóság és fikció között. A Majdnem észszerű távolságból verseiben a kétely alakítja a költői megszólalás lehetőségeit. „Csak hadd nézzelek / majdnem észszerű távolságból / abban a / tizenegy hónapban és / négy napban / amennyit még ezen a bolygón töltesz.” Az idézet Nagy Hajnal Csilla Majdnem észszerű távolságból című verseskötetének nyitóverséből származik. A kötet címét is szolgáltató versrészlet azt sugallja, hogy a lírai én egyszerre tartózkodik a jelenben és a múltban. A címben is hangsúlyossá tett észszerűség felől nézve ez természetesen paradoxon, ám éppen ez a paradoxon válik a kötet egyik fontos szervezőelvévé. „Okkal jött ebbe a városba, / talán meghalni, / talán megszületni, / de mindkettő túl messze volt még” – olvassuk az Isztambulban játszódó Deniz c...