A szőlő olyan növény, amelyik nagyon szépen tudja eljátszani, hogy minden rendben van. Zöldell, kapaszkodik, hajt, virágzik, fürtöt nevel, a gazda pedig már fél szemmel a nyári lugas alatti szüretelgetést képzeli maga elé. Aztán jön pár esős nap, utána meleg, párás idő, lassú felszáradás, és hirtelen megjelenik az a három név, amitől a szőlős embernek nem a bora, hanem a vérnyomása kezd érni: peronoszpóra, lisztharmat, botritisz.