„A művész óhatatlanul deviáns. Megelőzi a kort, amelyben él. A megelőzésnek pedig megvan a maga patologikus veszélye” – fogalmazta az 1931. május 14-én született – és 1981-ben elhunyt – Huszárik Zoltán Balázs Béla- és posztumusz Kossuth-díjas filmrendező, akit már első játékfilmje, a Krúdy Gyula világát megidéző legendás Szindbád a kortárs filmművészet halhatatlanjai közé emelt, de utolsó mozija, a Csontváry is a magyar filmtörténet maradandó alkotásai közé sorolható. Lánya, Huszárik Kata Jászai Mari-díjas színésznő.