A diplomáciai és politikai életben az öltözködés sosem csak egyéni ízlés kérdése volt, hanem a tekintély és a tisztelet néma jelrendszere. Már a Napkirály udvarában is szigorú szabályok írták elő a megjelenést, jelezve a viselő rangját és az alkalom fontosságát, a modern demokráciákban pedig a jól megválasztott öltöny a stabilitás és a szaktudás vizuális ígérete lett. A protokoll szerinti megjelenés nem korlát, hanem egyfajta közös nyelv, amely segít elkerülni a félreértéseket a külföldi tárgyalópartnerek és a választók előtt egyaránt. Éppen ezért kíséri mindig megkülönböztetett figyelem, amikor egy új kormányzati generáció lép a színpadra, hiszen az első közös fotók nemcsak arcokat, hanem egy ország képét is közvetítik.