A hunyor tavasszal valahogy mindig úgy néz ki, mint aki már túl van három évszakon, két érzelmi hullámvölgyön és egy kisebb egzisztenciális válságon, miközben a kert többi része még csak most kezdi összeszedni magát. Mire sok növény egyáltalán gondolkodni kezd a szezonon, ő már virágzott, díszített, átvészelte a hideget, és most ott áll kissé fáradtan, de továbbra is méltósággal. Nem csoda, hogy ilyenkor sokan felteszik a kérdést: hunyor virágzás után most mi a jó döntés? Hagyjuk békén? Vágjuk vissza? Segítsünk neki valamivel?