A német kormány az iráni háború kezdete után nem egészen 1 hónappal fogadta el új klímacsomagját, melynek a szén-dioxid-kibocsátáscsökkentésen túl nem titkolt célja a fosszilis energiahordozók importjának csökkentése is. A közel-keleti konfliktus okozta olaj- és gázpiaci árkrízis érzékenyen érintette a magas energiaköltségek miatt egyébként is versenyképességi problémákkal küzdő legnagyobb európai gazdaságot, az ország pedig részben a megújuló energiaforrások és az elektromobilitás térnyerésének, illetve az ipari villamosításának fokozásával kívánja csillapítani a negatív hatásokat. A Friedrich Merz vezette koalíció új klímacsomagja vegyes reakciókat váltott ki.