„Féltem, amíg éltem” – mondja Szacsvay László, és ebben a mondatban benne van egy egész élet. A Nemzet Színésze a Bóta Caféban nemcsak legendás szerepeiről mesél – a Revizor nagy áttöréséről, az elszalasztott filmlehetőségekről, a kimaradt Ötödik pecsétről –, hanem a félelmeiről, hibáiról, bakijairól és veszteségeiről is. Őszintén beszél arról, milyen érzés ma kis szerepeket játszani, miközben pályája elején főszerepek találták meg, és arról is, miért adná oda akár a „nemzet színésze” címet egy igazán nagy feladatért.