Sokan azt várják, hogy ha csökken az alapkamat vagy „jobb hírek jönnek”, akkor a lakáshitel kamatok is gyorsan esnek. A valóságban a lakáshitelek árazása nem egyetlen gombnyomás eredménye: a bankok hosszú távú pénzforrásokból hiteleznek, ezeknek ára a piaci hozamokhoz, az állampapírokhoz, a kockázatokhoz és a banki költségekhez igazodik. Emellett a banknak azt is be kell áraznia, mi történik, ha az infláció újra megugrik, ha romlik a fizetési fegyelem, vagy ha a szabályozási és működési költségek nőnek. A cikk megmutatja, miért „lassú” a kamatcsökkenés, hogyan épül fel a lakáshitel kamata, milyen gyakorlati helyzetekben jelent ez százezres különbséget, és milyen alternatívák vannak akkor, ha nem akarsz kivárni. Miért nem csökkennek gyorsabban a lakáshitel kamatok?