Legalább két magyar nemzedék életének legjobb lapjai vannak össze-vissza firkálva már a Világ tűzzel, vassal, multiproletárokkal és -milliomosokkal történő „átrendezésének” alaposan elpiszkolódott forgatókönyvében. A harmadik lapot most akarják kitépni az ismét fővárossá emelkedett Washingtonból Brüsszelbe menekült „szocialistáknak” sebtében békeangyallá előléptetett fiacskái. Kelet-Közép-Európa egyetemistáinak újbóli/majdani átneveléséhez éppen most fogtak hozzá. (Az általános- és a középiskolákba szóló bomba-értesítők szétküldése már a hozzáértőbb profikra van bízva.) Éppen jókor! Mi, a szavazók ugyanis, nem csak Afganisztánt meg a tulajdon nagyapánk nevét felejtettük már el, hanem azt is, hogy kikre szavaztunk, még csak fél éve is. Vagy, hogy egyszerűbbet mondjak, egyre kevesebb néző emlékezetében élnek már például, Gellért Endre és Horvai István Csehov-rendezései és Szász János nyíregyházi Ványa bácsija, vagy Bessenyei Ferenc és Latinovits Zoltán alakítása ennek a nagy műnek a k...