Ha egy depresszióban szenvedő embernek azt mondjuk, hogy élete végéig depressziós lesz, akkor ezzel nemcsak megbélyegezzük, de vissza is tartjuk a változástól. Mi indokolja, hogy a szerhasználati problémáról másképp gondolkodjunk, és csak az élethosszig tartó absztinenciát fogadjuk el kívánatosnak?