A Pennsylvania Állami Egyetem tudósai által vezetett tanulmány alapján az emberiség leghalálosabb járványa, a késő középkorban pusztító fekete halál befolyásolhatta a szájüregi mikrobiomák evolúcióját, potenciálisan hozzájárulva a fogínybetegségek modern eseteihez is. Az ősi fogminták genetikai elemzésén alapuló kutatás alapján a szájüreg mikrobiális összetétele megváltozott Londonban az 1348-as második pestisjárvány után, ami összefüggésbe hozza a történelmi eseményeket, a genetikai változásokat, valamint a higiéniában és étrendben bekövetkezett változásokat a teljes emberiségre gyakorolt lehetséges hosszú távú következményekkel.