Az őrlőkövek a korai földművesek legfontosabb eszközei közé tartoztak, akik Kr. e. 5500 körül telepedtek le Közép-Európában. Az elmúlt években először dokumentálták e szerszámok szándékos elhelyezését Közép-Németországban. Korábbi kutatások az őrlőkő elhelyezéseket a vetés-aratás ciklusával, termékenységgel és ünnepi szokásokkal hozták összefüggésbe. Az új vizsgálatok azonban arra utalnak, hogy ezek szoros kapcsolatban álltak a nők életével is, akik a mindennapokban használták ezeket az eszközöket. Sőt, a kövek akár szimbolikusan ábrázholhatták az egyes ember életciklusát is, születéstől a halálig.