Amikor a magyar autós a benzinkúton látja emelkedni az üzemanyag árát, ritkán gondol arra, hogy ennek oka akár egy távoli tengeri átjáróban keresendő. Pedig a Perzsa-öböl és az Indiai-óceán között húzódó, mindössze 33-34 kilométer széles Hormuzi-szoros a globális gazdaság egyik legfontosabb ütőere. De vajon hogyan függ össze a kőzetlemezek évmilliókkal ezelőtti vándorlása a globális energiapánikkal és a mi pénztárcánkkal? A választ a földtan és a társadalomföldrajz ritka, egymásba fonódó találkozása adja meg.