(Láthatatlan iránytű) Ha végre túl vagyunk egy mindent túlharsogó (ám legalább sikeres) választás után, az ember gyomra már nehezen veszi be a komoly politikai drámákat. Ebből volt épp elég. A hangzatos szónoklatok, a megváltó ígéretek és a sorsdöntő igazságok puffogtatása után hirtelen valami egészen másra vágyunk: látni egy öltönyös, hatalommal bíró embert, aki épp a saját, pitiáner hazugságaiba fullad bele. És ezen tiszta szívből nevetni. Pontosan ezt a pszichológiai szelepet nyitja meg A miniszter félrelép. A darab, ami most az egri Gárdonyi Géza Színházban a Bánfalvy Stúdió előadásaként fut, több egy egyszerű ajtócsapkodós bohózatnál. Ray Cooney 1990-es Out of Order című alapműve, és a magyar közönség fejébe beleégett 1997-es filmverzió egy olyan görbe tükör, amit időről időre muszáj leporolnunk. Most szándékosan nem kezdek el ömlengeni a színészóriásokról. Eszem ágában sincs Koltai, Kern, Kállai, Kamarás, Gáspár, Hernádi, Udvaros, Reviczky vagy éppen Dobó Kata nevével mestersé...