Alapjaiban formálja át a magyar munkaerőpiacot az Európai Unió 2026 nyaráig bevezetendő bértranszparencia-irányelve, amely a toborzási és javadalmazási gyakorlatok teljes megújítását követeli meg a hazai cégektől. A nemek közötti jelentős bérszakadék felszámolását célzó szabályozás kapcsán Szücs Andrea, a KPMG szakértője rámutatott arra, hogy a magyar gyakorlatba történő átültetés a legtöbb vállalatnál kultúraváltást is igényel majd. A nyitottabb kommunikációs stratégia kialakítása mellett a globális munkaerő-mobilitás is paradigmaváltáson megy keresztül, mivel a munkáltatók a hagyományos áthelyezések helyett egyre inkább a rugalmasabb, rövidebb távú vagy éppen virtuális kiküldetéseket részesítik előnyben. Ezeknek az egyre összetettebb HR-folyamatoknak a kezelésében a jövőben kulcsszerepet kap az adminisztrációt megkönnyítő mesterséges intelligencia, azonban a technológiai ugrás ellenére az emberi szakértelem és a megbízható adatkészlet továbbra is nélkülözhetetlen marad.