„Ez nem traumairodalom, hanem traumamegelőző irodalom” – szögezi le Böszörményi Márton legújabb, Fenevad című, igazán szokatlan, párbeszédre és vitára invitáló témát választó könyve kapcsán. A megrázó hatású regény betekintést enged ugyanis egy iskolai konyhán dolgozó, szürke, jellegtelen, mégis torzult lelkű, pedofil ember elméjének működésébe, és tizenhárom hosszú mondatban meséli el, hogyan lesz az áldozatból elkövető, a kiszolgáltatottból szadista zsarnok. Hogyan nézhetünk szembe a félelmeinkkel íróként? Miért olvassunk szörnyűségekről? Az elszenvedett traumák vagy a döntések fontosabbak az elkövetett gonoszságok megítélésekor? Mindezekről a szerzővel beszélgettünk.