„Nagy csönd van, a csend is elült / Anyaméh, mély barlang a föld, / – pár percre – s fényév cseppkövek / növesztik földig fényüket” – írja Bella István Érdi Betlehem című versében. Hermeneutikai hangoltság nélkül is átszüremkedik, hogy a költői képben az anyaméh az élet genealógiai nullpontjához közelít. Erről tanúskodik az is, hogy Nagy […]