Van, aki egy társaságban elköltött vacsora után úgy ér haza, mintha teljesen lemerült volna. Mosolygott, kérdezett, kedves volt, mégis: az este végére elfogyott az energiája. És amikor végre csend lett, jött a felismerés, amit szégyellünk kimondani: a nap legjobb része az volt, amikor egyedül olvasott az ágyban. Nem magányos vagy, csak jól vagy egyedül – miért választják egyre többen a csendet a társaság helyett?