Van az a pont, amikor az ember beleszeret egy kanapéba. Szép a mintája, karakteres, különleges, és a boltban pontosan úgy nézett ki, mint egy lakberendezési magazin címlapján. Aztán hazaviszed, leülsz vele szemben, és hirtelen azon kapod magad, hogy minden más furcsán néz ki körülötte. Mintha a kanapé túl sok lenne. Vagy épp a többi bútor tűnik unalmasnak mellette. A mintás kanapé ugyanis nem csak egy ülőalkalmatosság, hanem főszereplő. És mint minden főszereplőnél, itt sem mindegy, kiket teszel mellé a színpadra.