Az elmúlt sok-sok évben tehetetlenül nézhettük, miként keveredik össze az állami és a magánvagyon, érdek és infrastruktúra. Akik elég régóta élnek, azok emlékeznek arra, hogy a Kádár-rendszerben is hasonló zajlott csak szerényebben, és legalább „igazságosan”: az állami vállalatok ingóságaiból kis lépésekben aki csak tudott, mindig hazavitt párat, gondolván mindenki ezt teszi, másrészt ami a szocialista Pásztói kampánytöltő-állomás