Csakis a forró török kávé kedvéért vagyok hajlandó felkelni ezeken a sötét, hideg novemberi reggeleken. Különben nem látom értelmét, minek? Előre érzem az éltető főzet ízét a számban, félkómásan rohanok a konyhába megfőzni (és amikor elkészül, fogom a forró bögrét, lekucorodok vele a kanapéra és fél óráig, amíg szürcsölöm, nem vagyok hajlandó semmi mással foglalkozni. VALAMI JÓ – Török kávé és kakaó