Évtizedek óta bűvöl el egy növény színével, illatával, tél végi ragyogásával. Apró gyermekként a születésnapomra kaptam egyszer egy szálat – illata mélyen bevésődött, és azóta mindig megdobogtatja a szívemet. Később képeken láttam, hogy messzi vidéken erdőt alkot: februárban fénylőt, sárgában tündöklőt, azúr vizekre nézőt – ott, ahol a nagy hegyek a tengerben nézik szikla-tükrüket. Idén meglátogattam.