Anya iszik. Apu is. Hol azért, mert te sírsz, hol azért, mert ők sírnak. Az ÖrkényKÖZ színpadán nyolc ember felsétál a színpadra, akik szintén ittak, sokat, sokszor – a 1,5 ezrelék című előadás napján nem, és többnyire már egyébként sem, bár olyan is akad köztük, aki időnként még mindig. A történeteik róluk, rólunk, egymásról és az ivásról szólnak. „Két hete minden nap káóra iszom magam. Ilyenkor végre szépnek látom magam. Tubit hozzál, légy szíves!”