Egy ökológiai szemléletet bemutató előadáson hallottam először, hogy mikor a fák lombja ősszel lehull, akkor nem máshol van a helye, mint az alma mater körül, hogy meghálálja a fának azt a sok energiát, amibe került felnevelése és a koronán tartása. Szép gondolat, és nemcsak bölcseleti oldalról: valóban az az igazi körforgás, ha a lehullott lomb a helyén maradva, a bomlás során visszapótolja a földbe azt a sok tápanyagot, amit kivett akkor, mikor növekedni kezdett.