Sok év eltelt már, mióta a fővárosban él, mégsem tanulta meg befogadni és helyén kezelni a várost. Túl érzékeny vagy, ez a te bajod! Beleplántálták a gondolatot, akár a magot a földbe. Ahol megfelelő a talaj összetétele, tápláló a humusz, épp elegendő a fény és a csapadék is, ott a növény nőni kezd, nem kell különösebben gondozni. Csak teltek a napok, egyik a másik után, és valahogy kinőtte a növény a lakást, ki az életét is, átnőtt a szomszéd életébe, az meg nem tudta, mit tegyen. Érezte, hogy ez a lány nagyon is túlságos, de nem tudta volna megmondani, mennyire, és ez különben sem az ő dolga volt. Elfordította hát ő is a tekintetét. A növény egyre jobban megiramodott, már benőtte az egész társasházat, a lakók közül páran látták, de a többségük vak volt. Végigsiklottak szárai a körúton, levelei a járókelők arcát csiklandozták. Hamar elért egészen a Dunáig, ahol nagyon megörült, és érezni akarta, milyen ez a sok víz, milyen, amikor a hajó elúszik felette, miképp ölelheti körbe a hid...