A Paksi Atomerőmű működése a 40 fokos kánikulában kritikussá vált. A Tisza-kormány szakértőkkel együttműködve, a Duna akkori alacsony vízállása miatt energiafogyasztás csökkentésére kérték többek között a lakosság közreműködését is. Végül emelkedett a Duna vízszintje, így az atomerőmű utolsó turbináját nem kellett leállítani, azóta pedig Magyar Péter vezetésével megkezdődtek a tárgyalások az erőmű új védvonalának kialakításáról.